Kell jelölni az AI-val készült reklámot? Mit jelent ez egy magyar KKV-nak

Mi változott 2026 nyarán

Két, egymástól független szabályváltozás esett közel egymáshoz, ezért könnyű összekeverni őket.

Az egyik a Google saját rendszerének szabálya, a másik uniós jogszabály. Más a hatókörük, és más a tétjük is, ezért külön nézzük meg őket.

Mit csinál a Google

A Google 2026. július 9-i közleménye szerint a hirdetést néző ember a hirdetés melletti menüből megnyithatja a My Ad Center panelt (magyarul nagyjából: Hirdetési központom, a Google felülete, ahol a néző a neki mutatott hirdetésekről kap tájékoztatást). Itt egy „How this ad was made” (magyarul: hogyan készült ez a hirdetés) rész mutatja, használtak-e mesterséges intelligenciát a hirdetés létrehozásához vagy szerkesztéséhez.

• A Google saját AI-eszközeivel készült hirdetés: a Google a közleménye szerint automatikusan hozzáadja a jelzést.
• Más eszközzel készült hirdetés: a hirdető egy erre szolgáló beállításban jelezheti, hogy generatív AI-t (olyan mesterséges intelligenciát, amely képet, szöveget vagy videót állít elő) használt. A közlemény ezt lehetőségként írja le, általános kötelezettségként nem.
• Címke magán a hirdetésen: a Google szerint a helyi előírásoktól függően magán a hirdetésen is megjelenhet címke.

Amit a közlemény nem mond ki: hogy minden hirdetőnek mindenképpen jelölnie kell. Azt sem írja le, hogyan ellenőrzi a Google a hirdetők saját jelzését. Ezért a Google oldalán a pontos teendőt a Google Ads súgójában és a fiókod beállításaiban érdemes ellenőrizni.

Mit mond az AI Act

Az AI Act (hivatalos nevén az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, 2024/1689) egy egész Unióban érvényes szabályrendszer. Az átláthatósági szabályait az 50. cikk tartalmazza, és 2026. augusztus 2-tól kell alkalmazni. Két szerepet különböztet meg, mindkettőt magyarázzuk:

• Szolgáltató (angolul provider): az, aki az AI-rendszert fejleszti és forgalomba hozza, például egy képgenerátor készítője. Neki kell gondoskodnia arról, hogy a rendszer kimenete géppel olvashatóan megjelölt legyen.
• Üzemeltető (angolul deployer): az, aki az AI-t szakmai tevékenysége során használja. Ha te képet generálsz egy hirdetéshez, a rendelet szerint valószínűleg ide tartozol. A magánjellegű, nem szakmai használat kimarad.

Hirdetőként a második szerep érint téged. Az 50. cikk 4. bekezdése szerint az üzemeltetőnek közölnie kell, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia hozta létre vagy módosította, ha az deepfake (kiejtve „dípfejk”). A rendelet meghatározása szerint ez olyan, AI-val előállított vagy módosított kép-, hang- vagy videótartalom, amely létező személyekre, tárgyakra, helyekre vagy eseményekre hasonlít, és valaki hitelesnek vagy valódinak hihetné.

A szabály nem az AI használatát tiltja, hanem azt, hogy a néző tévesen valódinak higgye azt, ami nem az.

Három további pont, amely a hirdetőknek számít:

• Művészi, kreatív, szatirikus vagy fiktív alkotásnál a közlési kötelezettség szűkebb: elég olyan módon jelezni, amely nem rontja az alkotás élvezetét.
• Szövegre csak a közvélemény tájékoztatására, közérdekű ügyekről közzétett AI-szöveg esetén vonatkozik. Nem kell jelölni, ha a szöveget ember átnézte, szerkesztette, és valaki szerkesztői felelősséget vállal érte.
• Mikor és hogyan: a jelzés legkésőbb az első találkozáskor legyen meg, érthető és jól elkülönülő módon. Az apró, alig látható lábléc nem felel meg.

Ami egy kicsit megzavarhat: a fejlesztőkre vonatkozó, géppel olvasható megjelölési kötelezettségnél az AI Act módosításáról szóló uniós megállapodás szerint a már forgalomban lévő rendszerek 2026. december 2-ig haladékot kapnak. Ez a fejlesztőkre vonatkozik, nem rád mint üzemeltetőre, a te közlési kötelezettségedet nem tolja ki.

Kell-e jelölnöd? Négy kérdés

Az alábbi lépések a fenti szabályok egyszerűsített olvasatán alapulnak. Nem jogi véleményt adnak, hanem rendet tesznek a fejedben.

1. 01
   Google saját AI-eszközével készült?

   Akkor a Google a közleménye szerint automatikusan kezeli a jelzést a My Ad Center panelben. Ez az AI Act szerinti saját kötelezettségedről még nem dönt, ezért menj tovább a következő kérdésre.

2. 02
   Valódinak tűnő képet, videót vagy hangot készítettél AI-val?

   Például nem létező ember mint „elégedett ügyfél”, a valódi üzletedre vagy termékedre hasonlító, de AI-val készült jelenet, valós személy hangja vagy arca. Ha igen, ez a deepfake-kategóriába eshet, és jelölni kell, érthetően, az első megjelenéskor.

3. 03
   Egyértelműen kreatív vagy fiktív alkotás?

   Egy nyilvánvalóan rajzolt, mesés vagy stilizált illusztrációt nem hihet valódinak a néző. Ilyenkor a szabály szűkebb, de ezt nem érdemes kényelmes kibúvónak használni.

4. 04
   Csak a szöveget írta AI?

   Az 50. cikk szövegre vonatkozó pontja a közérdekű tájékoztatásról szól, nem a reklámszövegekről. Ha valaki átnézi és felelősséget vállal érte, a szabály eleve nem érinti. A termékleíró vagy hirdetési szöveg besorolását azonban jogásszal érdemes tisztázni.

Amit nem tudunk biztosan

• Nem állítjuk, hogy egy AI-val kicserélt háttér egy termékfotón deepfake. Ennek eldöntése jogi értelmezés, és magyar hatósági gyakorlatot erről még nem találtunk.
• Nem tudjuk, hogyan ellenőrzi majd a Google a hirdetők saját jelzését.
• Nem tudjuk megmondani, melyik hazai hatóság hogyan fog eljárni egy kisvállalkozással szemben, ezért ilyet nem is állítunk.

Ha bizonytalan vagy, a biztonságos irány a jelölés és a konkrét eset megbeszélése jogásszal. Ez a cikk nem helyettesíti a jogi tanácsadást.

Mit tegyél a gyakorlatban

1. 01
   Vezess nyilvántartást.

   Hirdetésenként jegyezd fel, mi készült AI-val, melyik eszközzel, ki hagyta jóvá. Ha később kérdés merül fel, ez a legfontosabb dokumentumod.

2. 02
   Írj rövid belső szabályt.

   Egy oldal elég: mikor használhat a csapat AI-t, mikor kell jelölni, ki hagyja jóvá a kreatívot.

3. 03
   Kérdezd meg a külső készítőket.

   Ha ügynökséged, szabadúszód vagy grafikusod van, egyeztesd, használnak-e AI-t, és hogyan jelzik. A felelősség a hirdetőnél is maradhat.

4. 04
   Nézd át a Google Ads beállításait.

   Keresd meg a fiókodban az AI-használat jelzésére szolgáló beállítást, és a Google súgójában ellenőrizd a saját piacodra vonatkozó előírásokat.

Egy ilyen átnézés a hirdetési fiókodban is természetes része egy rendszeres átvilágításnak, erről a hirdetési fiók auditról szóló cikkünkben írtunk bővebben.

Miért csak egy szelete a nagy képnek

Az AI-jelölés egy szabály, de a mögötte álló kérdés tágabb: hogyan készülnek a hirdetéseid, ki felel értük, és hogyan látod át, mi fut éppen? Aki a marketingjét külön feladatokként kezeli, annak minden új szabály külön tűzoltás lesz: egyszer a hirdetés, máskor a social, harmadszor a weboldal.

Rendszerben gondolkodni itt a gyakorlatban ezt jelenti:

• Egy közös szabály minden csatornára: az AI-használatról szóló belső szabály a hirdetésre, a social posztra és a weboldalra is egyaránt érvényes.
• Közös jóváhagyás: a kreatív egy helyen megy át az ellenőrzésen, nem csatornánként máshogy.
• Közös nyilvántartás: egy táblázatból látod, mi készült AI-val, bárhol is jelenik meg.
• Egyensúly: a szabályváltozás egy csatornán nem borítja fel az egész működést.

Ez a szakmai megközelítésünk, nem jogi előírás, és nem ígérünk vele semmilyen eredményt. Azt viszont segíti, hogy egy új szabály nem rendezetlen hirdetésállományra érkezik.

Hogyan segít ebben a MeOn Agency

Nálunk a kiindulópont a stratégia, nem az egyes szabály. A hirdetések, a social tartalom és a weboldal egy rendszer részei, ezért az AI-használat rendjét is egyben nézzük át: mi készül AI-val, hol jelenik meg, és mit érdemes közösen rendezni. Jogi tanácsot nem adunk, azt jogász tudja megadni. Ha szeretnéd látni, hol állsz, kérj kötelezettségmentes 1 órás online auditot.